2012. február 12., vasárnap

Laundry service

Nincs sok mondanivalóm, elég eseménytelenül telt a hétvégém, ami alatt azt kell érteni, hogy itt evett a fene a gép előtt egész nap, miután olyan fél egy, egy óra tájban kimásztam az ágyból. Mert a fantáziaképek ellenére azért itt sem mindig halálosan izgalmas az élet. De azért tudja a világ, hogy még élek. "I'm not dead just floating", ahogy Pink is mondja egy számában. Na én is valahogy így vagyok most, de lesz ez még így se.
A mai nap igazából a mosás jegyében telt, ezért a cím is. Hajat, ruhát, mindent. Erről szólt a mai nap (meg arról, hogy levittem a szemetet). Vicces dolog ám ez, mert nem úgy van, hogy csakúgy odamész és mosol, hanem fogod a kis kártyádat, ami direkt erre van (enélkül már a mosoda ajtaja sem nyílik), odamész, beledugod a mosógépbe és lefoglalod egy bizonyos időpontra. A vicces benne, hogy másfél órára szól a foglalás, a program viszont csak negyven perces. Sose fogom megérteni ezt a norvég logikát, azt hiszem... A lényeg viszont, hogy nem árt azt se csekkolni, melyik gép jó, mert ha olyat foglalsz, ami nem működik, akkor bocsi, így jártál. Meg érdemes időben menni, mert az emberek hajlamosak kirámolni a gépet, ha nem vagy ott, mire véget ér a program és akkor vadászhatod a bugyidat a vízben, ami áll az egész mosodában. Kellemes lehet.
Mindenesetre életem első mosása sikeresnek mondható, amennyiben semmi nem ment össze és semmi nem fogott össze semmit. A szobámban persze most mindenfelé a száradó ruháim lógnak, de ez már egy másik történet. De nem gáz, úgysem várok mostanában vendéget.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése